Ma csináltattam egyedi talpbetétet. (Hogy miért, majd mondom.) Néhány futóboltban van szerkli, amivel mintát tudnak venni a talpról, és azonnal elkészítik a talpbetétet. A betét maga 15 ropi, vizsgálattal együtt 23, ennyiért szoktam cipőt venni (akciósan, mert kicsi a lábam, és néha leakciózzák a megmaradt darabokat). Szóval nem olcsó. A mintavétel és gyártás nagyjából egy óra alatt megvan.
Rá kell állni egy csökött futópadnak kinéző akármire, majd bele kell lépni a kék trutymós részbe. Ez nagyjából olyan, mintha egy műanyag felület alatt liszt vagy valami zselés cucc lenne, felveszi a láb formáját. A szaki el is igazítja, hogy ne valami Csámpás Rozi reinkarnáció legyen az eredmény. Aztán a gépezet aljába betett talpbetétbe belenyomják a lábnyomatot, így lesz egyedi a kis termék. Ez a fajta talpbetét nem orthopédiai, vagyis nem korrigál semmit, csak hűen követi a lábboltozat ívét. Hogy mire lesz jó, majd elválik, de remélem, nem hiába költötem rá.
Alapvetően azért csináltattam, mert folyamatos csípőfájdalmaim vannak nagyjából azóta, hogy emeltem a távot. Tavaly havi 100-120 kilométert futottam, az utolsó hónapokban már többet, hiszen a maratonhoz kellett a plusz. Amikor ez felment havi 140-150-re, elkezdődtek a gondok. Állandóan fájt, húzódott a combizmom, és elkezdett fájni a csípőm. Jártam reumathológusnál, gyógytornásznál, és nagyjából az alábbi jött ki: az egyik lábam hosszabb, mint a másik (helyesebben: az egyik rövidebb, a másik meg még rövidebb), lúdtalpam van és befelé fordulnak a térdeim. Ez külön-külön nem nagy ügy, de együtt a nagyobb terhelésre már fájdalommal reagál a kis testem.
Ízületi elváltozás, kopás, kórság nincs, vagyis valami mozgásszervi megoldásnak kell lennie. Első lépés a talpbetét, amit egyébként a gyógytornász is javasolt. Ez nem szűnteti meg ugyan a lúdtalpat, de bízom benne, hogy valamelyest korrigálja a csámpásságom. Menet közben így nézett ki a gyártási folyamat - volt idő fotózgatni, mert ácsorogni kellett, amíg ki nem hűlt az anyag.
Igen, az egyik körmöm ocsmány, a szandis időszakra megint előkerül majd a körömlakk, akkor nem lesz annyira vállalhatatlan. Nem könnyű persze olyan lakkot találni, amelyet nem dörgöl le a futócipő, de a csillámos verziók általában bírják a strapát. Sajnálatos módon egyszer rosszul kötöttem meg a cipőmet, a lábam előre csúszott, és 30 kilométer után ez lett a jutalom.
Azt kérték, vigyem magammal a futócipőmet. Csak hát én három cipőt használok (ezdés, verseny és technikás terep), úgyhogy vittem mindhármat. A kész talpbetétet beleszabták a cipőbe - az eredeti betét helyett kell beletenni, és természetesen mindhárom cipőnél használható lesz. Holnap ki is próbálom.
