Egy ideig tartottam magam ahhoz, hogy a kontaktust kerülve nyugodtan ki lehet menni futni. Mert hát kit zavarok én a Sashegyen, az erdőben vagy a faluszélen. Valóban senkit. Védve vagyok és védek másokat azzal, hogy nem kerülök egy-két méternél közelebb senkihez. De ez sajnos nem ilyen…

Gondoltam, hogy megírom a BSZM-es élményeket, de aztán elszaladtak a napok és már nem igazán volt aktuális. De mivel most úgy néz ki, hogy legközelebb talán csak a szeptemberi Wizz Air félmaratonon futok versenyen, mégis írok róla valamennyit. Nem volt benne semmi szándékos, de a márciusi Balaton…

Szinte mindig viszek magammal innivalót, ha futok - tájfutást kivéve -, ezért külön kihívást jelentett megtalálni a megfelelő eszközt. Városban, illetve 15 kilométer alatt nem viszek zsákot, a derékra csatolható kulacstartótól és az hatmásodpercenként a hozzámverődő palacktól pedig biztos hülyét…