Erről nem szokás beszélni, mert egyrészt kemények vagyunk, mint a vídia és holmi vérzés nem állít meg bennünkenk, másérszt sok nő számára kellemetlen, ciki és undi, és nem is erről szól a futás, hanem a csíről meg a flóról, és egyébként is sunshine, hawaii, napszemcsi. Hát persze. Valójában azonban statisztikailag rendszeresen előfordul, hogy a menstruáció ideje alatt megyünk edzeni, sőt akár versenyezni. És ha a tyúkszemről, lúdtalpról, leesett vagy csak szétnyomorított körmökről lehet beszélni, akkor a menstruációról is.
A ne fuss, ha menstruálsz, egyszerűen nem komolyan vehető tanács, hiszen normális esetben nem hagyunk ki négy-öt napot, havi rendszerességgel pedig egész egyszerűen nem jelehethet megoldást ennyi szünet. Szóval futni kell azokon a napokon is (ez mennyire szánalmas körülírás amúgy). De igényel-e ez komolyabb körültekintést?
Az első kérdés: fáj-e. Nekem szerencsém van, a tinédzserkori fetrengve sírás után ma már nincsenek fájdalmaim a menstruáció napjain. PMS-sel ugyanakkor biztosan nem jó futni. Ilyenkor vagy a jó öreg görcsoldó a megoldás vagy ha annyira nem rossz a helyzet, hogy bogyó is kelljen, érdemes könnyebb futásokat tervezni erre az időszakra. Még ha alapállapotban nem tapasztalunk fájdalmat, futás közben simán előjöhet, hiszen a törzset is éri erőhatás az edzés alatt. Ráadásul a szervezet is hol így, hol úgy reagál ugyanarra a terhelésre, így előfordulhat, hogy enyhe görcs vagy tompa fájdalom kíséri a futást. Ezt ki kell tapasztalni.
Érdemes azzal is számolni, hogy a mozgás és erőhatás miatt a vérzés intenzívebb lesz edzés közben és az után is egy ideig. Nem nagy para ez, de jobb, ha nem ér váratlanul, hogy a tampon, betét nem annyit bír, mint megszoktuk. Ez egy félórás átmozgató edzésnél igazán nem oszt nem szoroz, de egy hosszabb menetnél már érdemes számolni azzal, hogy cserélni kell.
Igen, menet közben - na jó, fél perc szünetet tartva. Ez nagyon nem kellemes dolog. Városban még csak-csak megoldható, hogy beugrunk valahova, de akkor meg ugye illik valami kávét is rendelni vagy vizet vagy akármit, ami megakasztja az edzést. Szóba jöhet egy benzinkút is, talán ez a leggyorsabb megoldás, ha ki kell gurulni a boxutcába. Más a helyzet az erdőben. Itt egyrészt csak egy szimpatikus fát vagy bokrot kell találni, másrészt azonban itt a higiéniás körülmények nem tökéletesek, sőt valójában semmiféle higiénás körülményről nem beszélhetünk.
Én nem szeretem a higiéniás löttyöket, kendőket és egyéb dolgokat, mert undorító filmréteget képeznek a bőrömön, egyébként is azt vallom, hogy némi kosz kell az egészséges élethez. Ha kell, a kulacsomból öntök a kezemre vizet, bár ez meg inkább placebo, mint megoldás. Az ilyen nagyon nem ideális helyzetekben én egyébént is a nem gondolkodást választom. Ez nem jó semmire, viszont nem is parázom szét az agyamat, hogy most akkor milyen baktériumcsalád juthat a szervezetembe és ez a kedves kis csapat milyen pusztítást is képes csapni. Teszem amit kell, és kész.
Talán mondani sem kell, de a cuccot nem illik eldobni. A hasonló helyzetekre legyen nálunk egy zacskó a futózsákban, így biztonságosan be tudjuk csomagolni a használt szettet, az első kukánál pedig megszabadulhatunk a tehertől.
