Honnan lehet felismerni egy futót a strandon? Nem, nem a leesett körméről. Hanem arról, hogy nevetségesen van lebarnulva. Pólómintát bárki képes magára barnítani, rövidnadrágot már csak a futók. Jellemzően nőknél figyelhető meg a térd alá érő caprinadrág nyoma, ami azért különösen béna, mert egy átlagos nyári ruhával is látszik a csík térdek alatt. 

Tavaly nyáron a Mozdlj Érte csoportban a facsén rendeztünk egy ki néz ki hülyébben versenyt is, nálam az a lány nyert, aki szénné égett a Balaton átúszása alatt és nemcsak az úszószemüveg, hanem a bénán felvett úszósapka is nyomot hagyott az arcán. Persze amennyire vicces dolog ez, annyira komoly is. Az egy dolog, hogy fáj a kivörösödött bőr, meg hogy valójában iszonyú hülyén néz ki a futópályán kívül ez a szett. Az sokkal komolyabb, hogy káros is.

Nem, elsősorban nem az a gond, hogy leégtünk, nagy ügy, majd elmúlik. Hanem az, hogy ha futunk, akkor minden évben le fogunk égni, sőt konstans napégette lesz a nyakunk, vállunk, lábunk. Ráadásul ezt nem a nyaraláskor kezdjük el, hanem jóval korábban. Én az idén már egyszer-kétszer leégtem, pedig még sehol sincs a nyár. Először március végén a maraton alatt, amikor egészen valószínűtlenül szép idő volt, utána meg lényegében minden alkalommal, amikor napsütésben futottam hosszút.

Ez sivatag volt, de felhős

A bőröm elég világos, vagyis minden átmenet nélkül azonnal virsli színű leszek. Az első két égés szinte nyomtalanul eltűnik, utána marad rajtam némi szín. Jaj, de jó, legalább nem nézek ki úgy, mint egy penészvirág. Valójában egyáltalán nem jó, a vállamon már látszik a napkárosodás nyoma: kis fehér pöttyök, amelyek már nem képesek lebarnulni, a bőrgyógyász szerint ez már egyértelműen a visszafordíthatatlan napkárosodás jele. Ezért nyáron mindig bekenem a nyakam, hátam, vállam, karom (vagyis ami kilóg a póló alól). Biztosra megyek, 50 faktoros vagy babáknak való naptejet használok. E téren nagy a fegyelmezettség, kár hogy utána egy szimpla városnézés alatt azonnal a kukába is dobom az egészet.

A másik neuralgikus pont a fej. Én nagyjából teszek rá, pedig nem kéne. Csak hát nem szeretem a sapkákat, a kendők alatt megfájdul a fejem (ahogy rá van szorítva, nyom és zavar), simléderes cuccot pedig soha az életben egy percnél tovább nem tudtam a fejemen elviselni. A Szelidi-tó kerülésnél és a tavalyelőtti Wizz Air félmaratonon majdnem el is füstölt az agyam. Azért egy napsütéses sivatagi futást biztos sapkában csinálnék végig.

Ennek ellenére nem hülyeség a sapka több szempontból sem. Egyrészt a fehér sapka, kendő véd a naptól, még a szőke hajhoz képest is. Másrészt egyfajta hűtőberendezésként is működhet. Praktikusan be kell vizezni. Én sapka híján a fejemet szoktam belenyomni a dézsába a nyári versenyeken, de ez azért nem tökéletes. A fejem tetejéről ugyanis gyorsan elpárolog a víz, az összetekert kontyom cserébe félkilós lesz és csöpög belőle a víz. Ez a víz pedig szinte mindig a rajtszámom mögött kulminálódik, ahonnan nem tud elpárologni, cserébe nem is hűt semmit.