A hosszútávfutó naplója


Miért jó egyedül futni?

2019. augusztus 23. - Memuka

Eleinte G-vel együtt futottunk, de aztán lassan rájöttünk, hogy mindkettőnknek jobb, ha különválunk. A legtöbbször teljesen más időpontban megyünk, de ha együtt is indulunk el, például a Normafára edzeni, hamar elhagyjuk egymást. Ennek egyrészt praktikus oka van: más a ritmusunk, így mindketten…

Tovább

Az Etnán futni és nem meghalni

Kell egy kamásli. Eddig is sejtettem, hogy kellene, de most már biztos is, mert ide legalább még egyszer visszajövünk, és ki tudja, hány hasonló futást tervezünk még. Kilencedik alkalommal rendezték meg az Etna Trailt, ami egy háromnapos verseny négy távval és az idén a füstölgő és lávát köpködő…

Tovább

Szénás Kör - avagy hogyan szívasd meg magad

Régóta szemeztem már a kis Szénás Körrel, úgy gondoltam, jó felkészülés lesz az októberi Panorámához, így mindenképpen nyár elején akartam megfutni. Így amint az időjárás enyhülést mutatott, indultam is. Bár végül melegebb lett az előre jelzett 26 foknál, az erdőben egy pillanatig nem volt melegem,…

Tovább

Futás a lundák földjén

Életem egyik legcsodálatosabb versenyén vagyok túl - csinálok majd listát a legleg versenyeimről. Talán elég, ha annyit mondok, Izlandon, pontosabban egy kis szigeten futottunk egy húszast. A verseny neve Puffin run, vagyis Lunda futás, mivel a verseny egy olyan szigeten volt - Heimaey - ahol…

Tovább

Menny és pokol futva: Prédikálószék

Vannak helyek, ahova szeretek vissza-visszatérni. Vagy azért, mert kellemes, igazi futóélmény szaladgálni ott, vagy azért, mert gyönyörű a táj, vagy mert mondjuk egyszerűen ott a Balaton. És van a Prédi. Több útvonalon megfutottam már - jó, ez erős eufemizmus, mondjuk úgy, hogy feljutottam -, de egy…

Tovább