A hosszútávfutó naplója

Kipróbálnád a tájfutást? Gyere most!

2019. augusztus 12. - Memuka

A tájfutást elkezdeni felnőtt korban outsiderként elég nehéz, teljesen ismeretlenül pedig szinte lehetetlen. Kell legalább egy ismerős, aki mutat egy-két térképet, elmagyarázza, mi micsoda, ajánl neked megfelelő versenyeket, megígéri, hogy minden körülmények között kimenekít az erdőből (nem fog, majd kitalálsz), és kell a nagyon nagyon nagy elhatározás, hogy te (én) mostantól éveken át stabilan szívatni fogod magad hobbi és szabadiősport címén.

Mert a tájékozódás iszonyú nehéz - Pesten járva még ma sem mindig tudom, melyik irányban van a Duna -, ha nem gyerekkorban kezdi valaki a térképezést, akkor soha nem lesz igazán profi, legfeljebb eljut arra szintre, hogy már nem téved el és az ellenőrző pontokat is komolyabb küzdelmek nélkül megtalálja - vagy nem. A terepviszonyokat könnyebb megszokni, ráadásul bárminemű terepfutás a későbbiekben bébikönnyű lesz, hiszen ott mindig van út, úton futni meg a tehén is tud. 

A legjobb belépő ehhez a sporthoz valamilyen parkverseny vagy városi sprint. A terep barátságos, a tájékozódás könnyebb és nem kell az eltévedéstől vagy vaddisznóktól félni. Természetesen egy városi verseny is lehet nagyon technikás, például a Budai vár vagy a Gellért-hegy, de ezek kivételek, a sprintek általában könnyen megfejthető feladványok. Ilyen egy tipikus parkverseny térképe a Feneketlen-tónál (ez épp hibás, mert hiányzik a cél, de a lényeg rajta van).

_20190812_104116.JPG

A parkverseny kipróbálására most, a 20-i hétvégén kiváló alkalom is kínálkozik, egészen különleges és érdekes helyszínen. Az egyik legnagyobb tájfutó rendezvény itthon a Hungária Kupa, ami egy ötnapos verseny, jellemzően augusztus 20-a környékén. Minden évben más egyesület rendezi más helyszínen, nem nagyon lehet tehát elunni. Az idén Mórahalom lesz a központ, ahol egyébként éjszakai városi verseny is lesz, de a főbb futamok természetesen az erdőben (pusztában) lesznek. A normál futamok mellett mindig van egy sprint, ez most Ópusztaszeren lesz. 

A sprint távok nem hosszúak, két-három kilométert kell csak megtenni a jurták és honfoglalás korát idéző tereptágyak között a pontok után kajtatva, vagyis akár sétálva is be lehet érni sötétedés előtt. Ha valakit csak ez a futam érdekel, nevezhet csak erre, akár a helyszínen is, nem kell mindenáron a teljes, ötnapos versenyt végigcsinálnia. Ez a helyszín azért is különleges, mert egy igazán egyedi és mókás kiegészítő futást is ki lehet próbálni majd.

Ez pedig a labirintus. Igen, ez pont az, aminek hangzik. Adott egy labirintus, benne pontokkal, amelyeket meghatározott sorrendben kell megfogni - a lehető leggyorsabban. Általában ez úgy szokott kinézni, hogy szalagokkal van kiejelezve a labirintus maga - mint a reptéren a szalagos kordonozás a biztonsági ellenőrzésnél, kívülről meg lehet kacagjogni azon, hogy ki mit szerencsétlenkedik. Itt egy tipikus labirintustérkép.

_20190812_104150.JPG

Ez most egy kicsit más lesz, mert a Csillagösvény Labirintus lesz a helyszín, ami egy igazi, élősövény alkotta labirintus. Szóval nem lesz meg az a könnyebbség, mint a szalagnál, hogy oldalra nézve így-úgy be tudjuk tájolni magunkat. Kőkemény szívás lesz, gondolom, elég sűrűn szállnak majd a bémegek a szélben, én legalábbis gondoskodni fogok a jókedvről, valószínűleg elátkozom százszor Pusztaszert. A labirintusban a leghosszabb pálya két kilométer hosszú (ez az ideális útvonalat jelenti), a legrövidebb egy kilométer, szóval fizikailag nem megerőltető. 

Ugyanitt ki lehet majd próbálni a tájfutó GPS-t vizuális támogatás nélkül párkapcsolatépítő jelleggel. Ez a MobilO, vagyis a molbilos tájfutás, amikor is az egyik embernél van a térkép, a másik pedig fut és keresi a pontokat. A futó az instrukciókat telefonon kapja a térképes társtól, aki a célban ülve navigál. Az alábbi párbeszéd teljesen tipikus egy MobiO-n főleg köztem és G között:

-Jó, akkor most menj az út végéig és fordulj balra.

-Oké (lih-lih-lih). Nincs balra út.

-De.

-De nincs, csezdmeg!

-Akkor mi van ott?

-Semmi.

-Azon túl?

-Bokor. Meg egy bódé baloldalon.

-Aha, várj (...) előtted van a bódé, nem?

-Nem, mondom, hogy balra.

-Jó, balra, de inkább előtted, nem?

-Akkor előttem, leszarom. Merre menjek?

-Kerüld meg a bódét balról, aztán egyenesen tovább, ott egy nagy dzsindzsa a kerítés sarkánál. Megvan? Ott a pont.

- (lih-lih-lih) Megvan a rohadék.

Ha valaki kedvet érez, hogy kipróbálja ezt a versenyt, csak egy tájolóra lesz szüksége - bozótruha, lábszárvédő nem kell, csak kinn az erdőben. Olcsó tájolót lehet kapni a kék-fehér sportáruházláncnál, első körben annál nem is kell jobb. A pontoknál egy csipet (dugóka) kell odaérinteni az ellenőrző dobozhoz, a csipet a futás végén kiolvassák, így lesz meg az eredmény. Ilyet lehet bérelni minden versenyen. Gyertek, mert az jó lesz nektek.

A bejegyzés trackback címe:

https://hosszutavfutonaploja.blog.hu/api/trackback/id/tr2915005770

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.