A hosszútávfutó naplója

A hosszútávfutó naplója

Miért jó egyedül futni?

2019. augusztus 23. - Memuka

Eleinte G-vel együtt futottunk, de aztán lassan rájöttünk, hogy mindkettőnknek jobb, ha különválunk. A legtöbbször teljesen más időpontban megyünk, de ha együtt is indulunk el, például a Normafára edzeni, hamar elhagyjuk egymást. Ennek egyrészt praktikus oka van: más a ritmusunk, így mindketten tudunk menni a magunk tempójában, a végén meg megvárjuk egymást. Másrészt szeretek egyedül futni, így nem is szervezek csapatos futásokat, és nem nagyon csapódom senkihez.

De mi is jó ebben? Alapesetben is szeretek néha egyedül lenni, és nem folyton pofázni. Ez meglepő lehet, mert társaságban sokat jár a szám, mindenről van véleményem, amit okvetlenül el is kell mondanom. Viszont vannak helyzetek, amikor nem szeretek beszélni. Futás közben szeretek a futásra figyelni. Vagy nézelődni. Vagy követni a tervezett útvonalat. Vagy egyszerűen csak monologizálni. Elég ritkán adatik meg, hogy egy-két órán át szabadon csaponghatnak a gondolataim, és szeretem ezeket a helyezteket kihasználni. 

Épp ezért vágtam bele szívesen a szülinapi kihívásomba, amikor is 39 kilométert terveztem futni Karmacs és Zalaegerszeg között (a strandra a szülinaposok 10 forintért bemehetnek, mi meg épp Hévízen voltunk, így adta magát, hogy futva menjek a strandra). Végül nem jött össze csak 35 kilométer, mert elkezdtem szédelegni a napon, és sehol se volt egy nyomós kút, hogy lehűtsem a fejem, úgyhogy inkább odahívtam G-t és beültem a kocsiba kicsivel a cél előtt. Na mindegy, nem ez a lényeg.

Egyedül futni hosszút felszabadító. Teljesen más, mint a szokásos 8-10 kilométeres edzések. Ha hosszúra indulok, sokszor egyedül is megyek az indulási ponthoz, ami már felkészülést jelent a futáshoz, ilyenkor már nem beszélgetek, nem zsizsegek. Elindulni mindig izgalmas, hiszen nagyjából tudom, hogy milyen környezet vár rám, hol lesznek kilátópontok, pihenők, kutak, erdők. Erdőben futni sokkal kellemesebb, felszabadítóbb élmény -  kutatások szerint a fák látványa egyébként is jó szorongás ellen, hát még az erdő a maga szagaival és hangjaival.

_20190823_202037.JPG

Az erdőben sosem vagy magányos, ha egyedül vagy. Ezt az élményt egyszerűen sokkal jobb egyedül megélni, semmint pofázni és csacsogni mindenféle hülyeségről. Szívesen beszélgetek hülyeségekről, de futás után egy kocsma kertjében egy sör vagy fröccs mellett. Vagy mittudomén. De nem az erdőben. Kellemetlen is kicsit, ha valakivel futok, akkor feltétlenül beszélni kellene, de nekem ehhez nincs kedvem, ott és akkor nincs mondanivalóm. Versenyeken is alig várom, hogy szétszakadjon a mezőny, és végre magam legyek.

Persze nem csak arról szól az egyedül futás, hogy szaladgálok, mint tündék a Gyűrűk Urában selyemfüvön dalolászva. Néha káromkodom, néha ordítok, sőt bőgni is szoktam - leginkább akkor, ha hatcentis pókok között kell dzsungelharcot vívnom, vagy ha jeges hegyoldalban kell egyensúlyoznom kilométereken át. Ez része a dolgoknak. Ez a para javarészt meglenne társasággal is - jó nem ennyire harsányan.

Egyedül mindent fokozott intenzitással ér meg az ember, és nekem a kellemetlen oldal egyszerűen nem olyan rossz, mint amennyire felemelő a jó oldala. Egyedül felállni a csúcsra, egyedül körülnézni a kilátóponton, egyedül célba érni sokkal nagyobb erőt ad, sokkal inkább fejbe ver, mint amennyire nehéz egyedül átlendülni a holtponton, egyedül átvergődni a susnyáson vagy egyedül helyre rakni magam egy kisebb elkavarás után.

vadallo.jpg

Az is igaz, hogy az egyedül futáshoz elég jól kell ismerni magunkat. Az nem jó, ha kinn a terepen szembesülünk a félelmeinkkel, ha beparázunk egy kis eltévedéstől vagy rettegünk a vaddisznóktól. Én nem félek jobban az erdőben, mint késő este a belvárosban, sőt egy éjszakai pesti aluljárót sokkal hamarabb elkerülök, mint bármilyen erdőt.  

A bejegyzés trackback címe:

https://hosszutavfutonaploja.blog.hu/api/trackback/id/tr9615021808

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása